A gyakran szellőztetett vagy kültéri helyiségek energiahatékony fűtési módja
Minden gáz vagy elektromos energia felhasználásával működő fűtőberendezést a hőátadás módja szerint az alábbi típusokra osztjuk: hőáramlásos vagy (infravörös) sugárzó fűtés.
A konvekciós fűtőberendezések közvetlenül melegítik fel a helyiség levegőjét, amikor a levegő érintkezik a viszonylag forró hőátadó felülettel. A biztonságos hőátadás miatt a fűtőtest felülete nem lehet 70 foknál melegebb.
Nyilvánvaló, hogy a konvekciós berendezések a szellőztethető és rosszul szigetelt helyiségekben rossz hatékonyságúak, mivel a meleg levegő könnyen elszökik vagy annál intenzívebben fog áramlani a kevésbé meleg zugokba, minél nagyobb a hőesés (tb – tk) (a szobában lévő tb és a külső hőmérséklet tk közötti különbség).
Infrapanel-fűtésnél kisebb a hőveszteség
Az infravörös sugárzók a villamos energiát irányított elektromágneses sugárzássá alakítják át. Az infravörös sugarak a látható fény vörös vége (0,74 µm) és rövid rádióhullámok közötti tartományban helyezkednek el. Ezen belül az infravörös tartományt hullámhosszuk szerint még tovább oszthatók: a) közeli (0,74 – 2,5 µm); b) közepes (2,5 – 50 µm); c) távoli (50 – 1000 µm) infravörös hullámok. Mivel az infravörös sugárzók által kibocsátott hősugarakat a levegő nem nyeli el, ezért a hőenergia gyakorlatilag veszteség nélkül éri el az azt elnyelő vagy visszaverő tárgyak felületét és az emberi testet. A infrasugarak által elért felületek egyrészt felmelegszenek, másrészt kis részben visszaverik a hősugarakat a környező tárgyakra. A levegő csak konvekciós úton – a meleg felületekkel való közvetlen érintkezéssel – melegedhet fel.
Az infravörös sugarakkal működő melegítőkészülékek felhasználási köre folyamatosan bővül. Az alábbi helyeken alkalmazzák őket:
- lakóházak, irodák, raktárak, ipari helyiségek gyors felmelegítésére;
- éttermek, bárok, szállodák, üzletek, önkormányzati intézmények (iskolák, óvodák, kórházak), vasútállomások fűtésére;
- nyitott éttermi helyiségek, kültéri teraszok fűtésére (a nyári szezon meghosszabbításának céljából),
- metróállomások kijáratának, illetve aluljárók fűtése (egyrészt eljegesedésük megakadályozása, másrészt egy minimális komfortérzet megteremtése céljából).
Miért energiahatékony az infrapaneles fűtési rendszer alkalmazása
- a gyakran szellőztetett
- és rosszul szigetelt
- a nagy belmagasságú
- vagy akár kültéri helyiségek esetén?
Mivel az infravörös melegítők (infra hősugárzók, sötétsugárzók, bel- és kültéri infrapanelek) által kibocsátott hősugarakat a levegő nem nyeli el és nem szórja szét, ezért a teljes kisugárzott energiát az emberi test és a tárgyak nyelik el – ez kellemes hőérzetet kelt már 17-18 foknál is. Hőáramlásos fűtés esetén a berendezés elsődlegesen levegőt melegíti, és 21-22 foknál alakul ugyanaz a hőérzet.
A fentiek alapján az infrafűtést közvetlennek, a konvekciós fűtést pedig közvetettnek nevezzük.
A korszerű infrasugárzók mikroprocesszoros irányítási és tűzvédelmi rendszerrel vannak ellátva. Ennek köszönhetően egy adott hőmérsékleten automatikusan kikapcsolnak, ami 20 – 40 százalékos energiamegtakarítást jelent. Ha nem tartózkodunk a fűtött helyiségben, akkor elegendő a 10 Celsius fok körüli hőmérséklet fenntartása, amit termosztát alkalmazásával érhetünk el.
Közvetlen hőhatásuk okán az infrapanelek és nagy teljesítményű sötétsugárzók nemcsak zárt területeken használatosak, hanem kültéri fűtésre is kiválóan alkalmasak, melegük nem illan el a szabadba. Erről, valamint a környezet- és energiatudatos megoldásokról és az ezt biztosítő termékekről bővebben:
“Energiahatékony infrapaneles fűtés” bejegyzéshez 2 hozzászólás